Lépéskényszerben az ingatlantulajdonosok

Az újépítésű ingatlanok energiafelhasználását szabályozó, egyre szigorodó előírások miatt értékben és minőségben is egyre nagyobb a szakadék az új és a régi ingatlanok között. A távolság várhatóan tovább növekszik, ugyanis a jogalkotó az energetikai tanúsítások szabályozásával egyre nagyobb hangsúlyt helyez az ingatlan valós energetikai állapotára, ezzel pedig a korábbinál is szorosabb kapcsolat alakul ki az ingatlan energetikai jellemzői és annak piaci értéke között.

A folyamat nem újkeletű, az épületek energiateljesítményének növelése és a károsanyag-kibocsátás csökkentése már hosszú ideje napirenden van. Az energiahordozók árának drasztikus növekedése, majd az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása azonban fajsúlyosabb energiapolitikai, ellátásbiztonsági kérdést faragott a környezetvédelmi témából. Az ambíciózus vállalások mellett így aztán az EU előállt a REPowerEU tervvel, amely többek közt Európa földgázfelhasználásának drasztikus csökkentését célozza. Emellett decemberben az Európai Parlament és a Tanács között létrejött egy ideigelenes megállapodás, amely több ponton kiegészítette a márciusban elfogadott, az európai épületekről szóló irányelveket. Egyebek mellett az EU az Épületenergetikai Irányelveiben (EPBD) megfogalmazta a meglévő épületekre vonatkozó minimum energiahatékonysági követelmények rendszerét (MEPS), illetve leírta, hogy 2033-ra a lakóépületek mindegyikének el kell érnie a D kategóriát. Emellett újraszabályozta az energiahatékonysági szabványokat és megújította az energetikai tanúsítványok (EPC) rendszerét. A jogalkotó elképzelése szerint a továbbfejlesztett, közös európai sablonon alapuló energiateljesítmény-tanúsítványok használatával a vásárlók és a pénzintézetek is tisztább képet kapnak az eladásra kínált, vagy finanszírozott ingatlan energetikai állapotáról. Ezen túlmenűen, összhangban a REPowerEU tervben megfogalmazottakkal, az EPBD előirányozta, hogy 2025. január 1-től ne legyen támogatható az önállóan fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok telepítése, illetve előirányozta a földgázüzemű kazánok 2040-ig történő teljes kivonását is.

Nagy kérdés, hogy az olyan tőkeszegény, elavult lakásállománnyal rendelkező tagállamok, mint amilyen Magyarország is, mennyire lesznek képesek szintetizálni a fenti irányelveket, illetve mennyire lesznek képesek becsatornázni az EU által biztosított forrásokat. Az azonban már most biztosan látszik, hogy az újépítésű ingatlanok esetén itthon is megindult a nulla kibocsátású épületek felé történő terelés. Így a felújítás nélküli, rosszabb energetikai teljesítményű épületek minőségben, fenntarthatóságban és értékben is egyre nagyobb lemaradásba kerülnek modern társaikhoz képest. Ez pedig lépéskényszerbe hozza az ingatlantulajdonosokat, bár ahogy az Európai Bizotság elnöke megfogalmazta: a felújításba való befektetés egy olyan lehetőség, amelyet nem lehet megbánni.

EvoEnergy TIPPEK: #1 a lakóközösségek ismerjék meg ingatlanjaik energetikai teljesítményét #2 azonosítsák, majd tegyék fontossági sorrendbe a szükséges beruházásokat #3 megfelelő likviditás birtokában azonnal indítsák el a legfontosabb munkákat #4 készüljenek fel, azaz álljanak készen arra, hogy pályázhassanak

Társasházaknak és lakásszövetkezeteknek kínált energetikai tanácsadási szolgáltatásunkról részletesebben itt olvashat: